ADHD a felsőoktatásban: Hallgatói kisokos lépésről lépésre
Hamarosan kihirdetik az egyetemi ponthatárokat. A sikeres felvételi az egyik legizgalmasabb pillanat sokak életében, ADHD-val élőknél azonban gyakran vegyül az örömhöz szorongás: elvárások, bürokrácia, határidők.
A felsőoktatás gyakran az első olyan életszakasz, amikor a tünetek igazán látványossá válnak. Eltűnik a középiskola megszokott struktúrája, a tanulást, az időbeosztást és a mindennapi teendőket pedig egyszerre kell önállóan kézben tartani. Nem véletlen, hogy sokan éppen az egyetemi évek alatt jutnak el először ADHD-kivizsgálásra.
A jó hír, hogy az ADHD a felsőoktatásban jogszabály szerint fogyatékosságnak minősülhet, ezért megfelelő szakértői véleménnyel számos kedvezményre és támogatásra lehetsz jogosult.
Megkerestük a legnagyobb magyar egyetemeket és összegyűjtöttük, mit kell tenned a diagnózistól kezdve a hivatalos igazoláson, és egyetemi regisztráción át egészen a tanulmányi és szociális támogatások igényléséig.
Ez a kisokos lépésről lépésre segít eligazodni az egyetemi életben.
1. Diagnózis
Amennyiben már rendelkezel gyermekkorban felállított, hivatalos ADHD diagnózissal, azt fel tudod használni a folyamat során.
Ha csak később szembesültél azzal, hogy a nehézségeid hátterében ADHD is állhat, kérheted a kivizsgálást SZTK vagy magánellátásban. Fontos megjegyezni, hogy az állami ellátás esetén hosszú várólistára lehet számítani.
Rendelőnkben rövid határidővel dolgozunk. A folyamat végén részletes szakvéleményt adunk át, amely tartalmazza a diagnózist, a gyermekkori tünetek fennállásának igazolását, valamint a diagnózist alátámasztó szakmai indoklást.
Különösen fontos, hogy a szakvéleményen a diagnózis helyes megnevezése és a megfelelő BNO-kód szerepeljen. Ha kezelőorvosod szóban már közölte veled az ADHD diagnózisát, vagy gyógyszeres kezelésben részesülsz, de az ambuláns lapon nem a megfelelő diagnózis, vagy BNO-kód szerepel, érdemes kérni annak javítását.
Ezzel rengeteg későbbi fejfájás előzhető meg.
Amennyiben kizárólag klinikai szakpszichológus által kiállított szakvéleménnyel rendelkezel, a későbbi hivatalos ügyintézéshez – például a fogyatékosság megállapításához – olyan orvosi dokumentációra lesz szükséged, amely tartalmazza a diagnózist és a megfelelő BNO-kódot. A felnőttkori ADHD esetében ezt a gyakorlatban pszichiáter szakorvos állítja ki.
2. A fogyatékosság megállapítása
Amennyiben megkaptad az ADHD diagnózist, a következő lépés a fogyatékosság hivatalos megállapítása. Fontos tudni, hogy ehhez önmagában az ambuláns lap nem elegendő, és a diagnózis megléte nem jelenti automatikusan azt, hogy a fogyatékosság megállapítható.
Amennyiben már a középfokú tanulmányok alatt fennállt az SNI státusz és erről részletes szakértői véleménnyel rendelkezel, azt a folyamat során fel tudod használni.
Az ELTE GYOPSZ nem ADHD-diagnosztikai rendelésként működik. A szakértői bizottsági eljárás során a benyújtott egészségügyi dokumentáció alapján vizsgálják, hogy megállapítható-e a fogyatékosság, amelyet szükség esetén saját vizsgálattal vagy konzultációval egészíthetnek ki.
Ezért ADHD gyanú esetén az első lépés minden esetben a hivatalos diagnózis megszerzése, ezt követően lehet kezdeményezni a fogyatékosság megállapítását. Ez azonban időigényes lehet, fontos, hogy a diagnózis után minél előbb indítsd el a folyamatot.
A fogyatékosság megállapításának menetéről az ELTE GYOPSZ honlapján találsz részletes tájékoztatást.
3. Felvételi
Ez a pont azoknak érdekes, akik még csak tervezik a jelentkezést, ha már felvettek, nyugodtan ugorj a következő lépésre.
Amennyiben a fogyatékosság megállapításra került, a hivatalos szakvéleményt fel tudod tölteni a Felvi rendszerébe. Ha a jelentkezési határidőig már megkezdted a fogyatékosság megállapításának folyamatát, de a szakvéleményt még nem kaptad kézhez, a jelentkezés során elegendő ezt jelezni. A hiányzó dokumentumokat a hiánypótlási időszak végéig töltheted fel.
Mindig tájékozódj az aktuális határidőkről a Felvi honlapján.
4. Fogyatékosügyi/esélyegyenlőségi koordinátor felkeresése
Ahhoz, hogy az egyetemen igénybe tudd venni az elérhető kedvezményeket, a következő lépés az esélyegyenlőségi koordinátornál történő regisztráció.
A sikeres felvételit követően minél hamarabb keresd fel az illetékes koordinátort, mivel számos olyan kedvezmény van, amelyet már a félév elején érvényesíteni kell (pl. plusz pontok a rangsoros tárgyfelvételen, szociális támogatások, kollégiumi jelentkezés).
A regisztrációra vidd magaddal a GYOPSZ hivatalos szakvéleményét és az egyéb általuk kért dokumentumokat. A találkozón részletesen át tudjátok beszélni, milyen kedvezményekre lesz szükséged. Ilyen lehet például:
- szóbeli helyett írásbeli, vagy írásbeli helyett szóbeli vizsga,
- minimum 30%-kal több idő a vizsgákon,
- elkülönített helyiségben történő vizsgázás,
- a vizsgákon a várakozási idő minimumra csökkentése,
- személyi segítő igénybevétele, stb.)
A koordinátor ezt követően rögzíti a fogyatékosság tényét a Neptunban, valamint kiállítja az egyetemi igazolást a jóváhagyott kedvezményekről.
5. Szociális támogatások
Érdemes figyelemmel kísérni az egyetemi szociális pályázatokat, mivel a teljes képzés alatt akár több millió forintos vissza nem térítendő támogatásra is szert tehetsz, amennyiben a kiírás alapján jogosult vagy rá.
Szociális alaptámogatás
Szociális alaptámogatásra lehet jogosult az a fogyatékossággal élő hallgató, aki teljes idejű felsőoktatási szakképzésen, alapképzésen, osztatlan képzésen vagy mesterképzésen első alkalommal létesít hallgatói jogviszonyt állami ösztöndíjas formában.
Ennek egyszeri összege az alap- és osztatlan képzésen a hallgatói normatíva 50 százaléka (83 ezer forint), mesterképzésen pedig 75 százaléka (124 ezer forint) 2026-ban.
Rendszeres szociális támogatás
Minden félév elején pályázhatsz rendszeres szociális támogatásra az egyetemen.
A fogyatékosság igazolása önmagában nem elégséges a szoctám megítéléséhez, de ha egyéb körülmények is fennállnak (pl. önfenntartó vagy, krónikus beteg vagy, albérletben élsz, nyugdíjas szülő tart el, nem a képzés helyén van a bejelentett lakcímed, stb.) mindenképpen érdemes pályázni, mivel ez havonta több tízezer forintos támogatást is jelenthet.
Ezt kevesen tudják, de a fogyatékosságra adott pontszám jellemzően magas és a felmerülő gyógyszerköltségek is beszámíthatók. Mivel a figyelemzavarra gyakran felírt stimulánsok ára elég borsos, ezt is érdemes feltüntetni a pályázatban a megfelelő dokumentációval.
Rendkívüli szociális támogatás
Erre olyan váratlan élethelyzetek esetén pályázhatsz, amelyek jelentősen rontják a szociális vagy anyagi helyzetedet (például egy eltartó halála, állás elvesztése, gyermek születése vagy egyéb rendkívüli esemény).
A szociális támogatások szabályozása egyetemenként eltérő, minden esetben nézz utána az aktuális pályázati kiírásoknak, vagy érdeklődj az illetékes HÖK-nél!
A szükséges igazolások beszerzése időigényes lehet, ezért célszerű már a szemeszter kezdete előtt utánanézni az aktuális pályázati kiírásoknak.
6. Egyetemi oktatók tájékoztatása
Végül tájékoztasd az érintett oktatókat az igényelt kedvezményekről. Érdemes legalább egy héttel a vizsgaidőpont előtt felvenni velük a kapcsolatot, amennyiben hosszabb vizsgaidőre vagy egyéb speciális eljárásra lesz szükséged (pl. szóbeli helyett írásban szeretnél vizsgázni).
Sokan tartanak attól, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket, ha kedvezményeket kérnek. Fontos tudni, hogy a jogszabályok tiltják a fogyatékosság miatti hátrányos megkülönböztetést, a megítélt kedvezmények biztosítása pedig az egyetem kötelessége. Nem kell megmagyaráznod a diagnózis hátterét, elég a koordinátori igazolást továbbítanod.
Ha mégis problémába ütközöl, fordulj bizalommal az esélyegyenlőségi koordinátorhoz. Az ilyen helyzetek kezelésében is tudnak segítséget nyújtani
Mit kaphatsz még az egyetemen?
A plusz vizsgaidőn, a vizsgáztatási mód megválasztásán és a szociális támogatásokon túl a hivatalos szakvéleménynek további előnyei is lehetnek.
Kicsúsztál az ingyenes félévekből?
Az államilag támogatott 12 féléven túl fogyatékosság esetén további 4 támogatott félév kérvényezhető. Ezzel kapcsolatban az egyetemi esélyegyenlőségi koordinátor tud segíteni, mivel a kérelmet az intézmény nyújtja be az Oktatási Hivatalhoz.
Fontos: erre csak akkor van lehetőség, ha azért kerültél önköltséges képzésre, mert kimerítetted az államilag támogatott féléveket.
Ha a tanulmányi eredményed miatt soroltak át önköltséges képzésre, ez nem alkalmazható. Ugyanakkor több egyetemen lehetőség van tanulmányi alapú átsorolás alóli méltányossági kérelem benyújtására, ezért erről érdemes az egyetemi koordinátornál érdeklődni.
Sose jutsz be a fontos tárgyakra?
A rangsoros tárgyfelvételnél a fogyatékossággal élő hallgatók jellemzően előnyt élveznek, így sok egyetemen plusz pontot kapsz a Neptunban. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy fel tudd venni a szükséges tantárgyakat.
Kollégiumi férőhely
A fogyatékosság igazolása a kollégiumi jelentkezés során is többletpontot jelenthet.
Megkérdeztük az esélyegyenlőségi koordinátorokat, mi a leggyakoribb probléma, amellyel találkoznak.
A válasz szinte egyöntetű: a hallgatók túl későn kérnek segítséget. Besokallnak, eltűnnek, és a szégyen miatt csak akkor keresik meg újra a koordinátort, amikor már jelentősen lecsökkent a mozgástér: többször nem teljesítettek egy tárgyat, kimerítették a hiányzási lehetőségeiket, vagy több fontos határidőt is elmulasztottak.
Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: a szenvedésért nem osztanak érmeket. Nem ciki segítséget kérni és kapni.
Kutatások szerint az ADHD-val élők kisebb arányban szereznek diplomát, és gyakrabban morzsolódnak le a felsőoktatásból, mint neurotipikus társaik.
A figyelemzavar egyre inkább közismert jelenséggé válik a felsőoktatási intézményekben is, az esélyegyenlőségi koordinátorok pedig nem azért vannak, hogy jogosulatlan előnyhöz juttassanak, hanem azért, hogy kicsit egyenlőbb pályán tudj indulni.
Ha úgy érzed, hogy nálad is ADHD állhat a nehézségek hátterében, keress minket bizalommal. Nem csak a diagnózisban, hanem a további lépésekben is segítünk.